Az ima élő és személyes kapcsolat Istennel. Amikor Vele időzünk, igazán azok lehetünk, akik vagyunk, hogy találkozhassunk azzal, Aki van. Isten értékesebbnek tart minket mindennél, még saját életénél is. Nem kell tehát teljesítenünk, nem kell feltétlenül tennünk vagy mondanunk valamit, sőt még a gondolatainkat is elengedhetjük. Nem kell azon sem igyekeznünk, hogy kézzelfoghatóvá tegyük Istent. Az ima az, amit Isten tesz, ahogyan Ő nekünk adja Önmagát. Nekünk csupán engednünk kell az Ő jelenlétét, engedhetjük, hogy szeressen minket – az Ő ingyenes szeretetével, amelyre kevés minden szó! Az ima kevésbé a fejben, hanem sokkal inkább a szívben történik, az imádság talán nem annyira a gondolkodás, hanem sokkal inkább a szeretet ideje.
Az ima lényege nem a technika, a módszer, hanem a kapcsolat, a megnyílás, a bizalom, önmagunk odaadása annak, Aki túláradó szeretettel ajándékozza oda magát nekünk.
Az ima egy igazán bensőséges kapcsolat ideje, személyünk kibontakozásának, beteljesedésének forrása! Az ima egyetlen feltétele a nyitottság. A hívő embernek egész élete nyitottság, s így egész élete imává válhat. Az ima tehát maga a valódi élet!

Félelmeink, kompenzációink, önzéseink gyakran onnan fakadnak, hogy nem kívánunk annak a háromságos Szeretetközösségnek részesei lenni, Aki utunk, igazságunk és életünk. Akik imádságos emberek, azokhoz az emberek vonzódnak, keresik a társaságukat, mert személyükből odafigyelés és szeretet árad.

De mégis, hogy tudok az imában közelebb kerülni Istenhez, még jobban teret engedni Neki?
- Az ima csupán egy egészen egyszerű jelenlét is lehet, amely során én Istenben, Ő pedig énbennem van. Elég, ha megnyitom Neki a szívemet. Elég, ha csendben vagyok, belül is csendben, elengedve szavaimat, gondolataimat, csupán Őrá figyelve.
- Fontos, hogy ne imákat mondjak, hanem imádkozzak – hiszen valódi közösségben vagyok az élő Istennel!
- Félelem, szégyen nélkül kifejezhetem azt, amit átélek. Ami bennem van, annak szabad lennie! Két személy kapcsolata igazán bensőségessé és méllyé válhat, ha képesek a legmélyebb érzéseiket is megosztani egymással. Az imában pedig találkozhatok azzal a Szeretettel, ahol nem kell megfelelnem, ahol nem kellenek álarcok, ahol lehetek sebezhető, gyenge.
- Vajon Istent keresem vagy valami jó dolgot, amit kaphatok Tőle? Istennel szeretnék találkozni vagy a Róla alkotott képemmel? Szeretném, ha az imám sikeres lenne? Amennyiben hajlandó vagyok a hangsúlyt önmagamról Istenre áthelyezni, egészen új távlatok, mély találkozások nyílhatnak meg előttem!
- Az ima egy az életemmel, nem tudok másként imádkozni, mint ahogyan élek. Az ima elválaszthatatlan mások feltétel nélküli szeretetének, szolgálatának vágyától. Az Istenkapcsolat és a környezetemben élők szeretete kölcsönösen táplálják egymást. Isten a kicsinyek előtt tárul fel, akik hagynak helyet másoknak a szívükben, akik elfogadják szegénységüket – tudják, hogy szükségük van Őrá.
- Az imát segíti a rendszeresség, egy mástól védett időpont, egy összeszedettséget segítő hely, a minőségi, Istennek szánt idő, olykor közösségben, másokkal együtt. Segít még az is, ha emellett még forgatom a Szentírást, olvasok lelki olvasmányokat. Az ima összefügg az életvezetésemmel is, alapvető fontosságú a megfelelő mennyiségű alvás, étkezés, testmozgás stb.
- Úgy érzem, hogy kevés a hitem, az erőm? Ezzel is bátran odafordulhatok Istenhez, Aki mindenható, Aki számára nincs lehetetlen! Mennyire szívesen ad Ő örömöt, tüzes szeretetet, és hoz megújulást mindazoknak, akik ezt őszinte szívvel kérik! Engedjük, hogy Ő lángra lobbantsa szívünket!
További hasznos tippeket találsz az imádsággal kapcsolatban ide kattintva.
