A papok képzésével kapcsolatos legfontosabb kérdésekre tematizálva válaszolunk.
Milyen egy átlagos nap a szemináriumban?
Szemináriumi életünk meglehetősen változatos, minden nap más és más. A hétköznapokon többnyire fél hétkor vagy hétkor indul a nap egy kápolnai programmal (szentmise, zsolozsma, szentségimádás, elmélkedés). Ezt követi a reggeli, majd az egyetemi óráink következnek. Ebéd előtt gyakran együtt imádkozzunk a napközi imaórát.
Délután szabadidő, tanulási lehetőség vagy különféle külsős/belsős órák vannak, este pedig vacsorával, lelki programokkal, beszélgetésekkel zárul a hivatalos program. Mindemellett napközben szívesen töltjük egymással szabadidőnket, például gyakran megvendégeljük egymást, beszélgetünk, együtt kávézunk, társasozunk stb. Illetve van lehetőség sportolásra, olvasásra, sétára, kikapcsolódásra is.
Hétvégente alapvetően kötetlenebbül vagyunk együtt, közös szentmisén, zsolozsmákon vagy például a vasárnapi ebéden találkozunk.
A szemináriumban töltött idő mellett pedig gyakran van lehetőségünk különféle házon kívüli szolgálatok végzésére vagy például plébániák látogatására, besegítésre is.








Milyen eseményeink vannak?
A pappá válás útján kevés a szürke hétköznap, életünket színes események tarkítják. Együtt ünnepeljük egymás beöltözését, avatásait és szentelését. Gyakran előadásokra, kurzusokra, beszélgetésekre, különféle liturgikus eseményekre, imaalkalmakra vagy éppen olyan szabadidős alkalmakra is sor kerül, mint például a filmnézés, kirándulás. Évente akár többször is lelkigyakorlatokon, utazásokon is részt veszünk.
Életünk összekapcsolódik az egyetem programjaival is, ahol rendhagyó programokon vagy akár konferenciákon is jelen lehetünk. Van lehetőségünk emellett gyakorlati szempontból is készülni a papságra – például lelkinapok, közösségi alkalmak, táborok szervezésével vagy plébániai vagy szociális szolgálatokkal.
Mit tanulnak a kispapok?
Az egyetemi képzésünk során tanulunk filozófiai tárgyakat (pl. etika, antropológia, metafizika, kritika, theodicea, kozmológia), dogmatikát, biblikus tárgyakat és nyelveket, erkölcsteológiát, lelkiségi és pasztorális tárgyakat, az egyház társadalmi tanítását, pszihológiát, pedagógiát, kateketikát és liturgikát egyaránt.
A szeminárium olyan belső órái, mint például egy önismereti kurzus, a kazuisztika vagy az ének, valamint a próbaprédikációs gyakorlatok is segítenek bennünket a készületünkben.
Miért jó (kis)papnak lenni?
A kispap-élet igen örömteli, jó Isten közelségének napról napra megnyílni, közösségben lenni, együtt készülni, tanulni, beszélgetni, épülni, szolgálni.
Papként pedig Isten jelenlétéből, kegyelméből erőt merítve szolgálhatjuk környezetünket, közel vihetjük az emberekhez az Ő nagy örömét, vigasztalását, kimeríthetetlen békéjét, az Ő végtelen és feltétel nélküli szeretetét, személyes gondviselésének nagyszerűségét!
